A mezőgazdasági gépek megfelelő tárolása és aktuális karbantartási feladatai

A szántóföldi növénytermesztésben (a termelési folyamat ciklikusságának megfelelően) az alkalmazott mezőgazdasági gépek használata is időszakosan ismétlődő.

Ebből az következik, hogy az így keletkezett „pihenő” időszakokra bizony gondoskodni kell a gépek megfelelő ápolásáról, tárolásáról, szakszerű karbantartásáról, ami egyben a következő termelési időszakra történő felkészítést is jelentheti.

Ezeknek a munkáknak az elvégzése folyamatos, s különösen az őszi munkák befejeztével nagy feladatot jelent. A gondos karbantartás azonban a következő tavasszal kezdődő termelési ciklusban feltétlenül meghozza a hasznát.

A mezőgazdasági gépek az eltérő funkciójuknak, konstrukciójuknak megfelelően – az egyszerű konstrukciójú munkagépektől kezdve a bonyolult, nagy értékű és intelligens elektronikával, GPS-applikációval ellátott magajáró erőgépekig – különböző tárolási, karbantartási ellátást igényelnek.

Fontos azonban, hogy minden munkagép és erőgép kezelési utasítása, gépkönyve ide vonatkozó pontos leírásokat tartalmaz.

Mindenekelőtt ezeket kell a mezőgazdasági gépek hosszabb vagy rövidebb idejű leállítására, betárolására való felkészítés során betartani.

Azonban számos, minden gépre alkalmazható és valamennyi gépen elvégezhető munkafolyamat létezik. Ezeknek a munkafolyamatoknak a vázlatát az 1. ábra szemlélteti.

A termelésből kivont, leállított gépeket a mezőgazdasági körülményekből természetesen adódó szennyeződésektől – lehetőség szerint kézi eszközökkel, mechanikusan – meg kell tisztítani. Ilyenek a feltekeredett szármaradványok, törek- vagy szalmamaradványok, bálakötöző vagy egyéb műanyag hulladékok, durva talajszennyeződések.

Ezeknek persze gépkonstrukcióktól függően különböző megjelenési helyük és formáik vannak.

A feltekeredett bálakötözők és műanyag fóliák a forgó munkavégző elemeken, például szervestrágya-szóró szerkezeteken, szárzúzókon, talajzúzókon jelennek meg.

Az egyéb növényi szármaradványokkal pedig akár a vetőgépeken is találkozhatunk.

A betakarítógépek, arató-cséplő gépek és adaptereik funkcionális szerkezeteiben pedig a rendeltetésszerű használatból is maradnak szerves növényi maradványok.

Ezek manuális, mechanikus eltávolítását feltétlenül el kell végezni, nemcsak esztétikai, higiéniai okokból, hanem a rágcsálók minél tökéletesebb távoltartása céljából.

A növényi részek, szármaradványok mechanikus eltávolítása azért is fontos, mert az ezekkel szennyezett géprészek vízzel történő mosását kerülni kell a későbbi funkcionális zavarok, illetve korróziós károk elkerülése céljából, például a vetőgépeknél is.

A növényi maradványok és egyéb szennyeződések mechanikus eltávolítására a nagynyomású levegővel való tisztítás javasolható.

A szakműhelyek, de még a kisebb javító- és kiszolgálóműhelyek is rendelkeznek ilyen nagynyomású levegőáramot előállító, légtartályos kompresszorokkal, illetve kiépített levegőhálózattal.

Egyes arató-cséplő gépekhez ilyen szettek, készletek már szériafelszerelésként is léteznek, akár a napi karbantartások ellátására is. A nagynyomású kompresszorok és légszállító berendezések egyébként az ápolási munkáknál is fontos szerepet kaphatnak.

A tisztítás során a szennyeződések eltávolításának hatékonyságát jelentősen növelheti egyes alkatrészek kiszerelése – pl. arató-cséplő gépek esetében a rostaszerkezeté – és a szezonon kívüli időszakban való külön tárolása.

A mezőgazdasági munkagépek talajjal szennyezett munkaeszközeinek, valamint a szállítóeszközök, az említett betakarítógépek és magajárógépek és egyéb gépek járószerkezeteinek sártól való megtisztítását nagynyomású hideg vagy meleg vízzel lehet hatékonyan elvégezni.

Erre a célra szinte valamennyi üzemeltetőnél ki van alakítva nagynyomású mosóberendezés üzemeltetéséhez szükséges helyiség is. Az olajjal szennyezett gépek szerkezeti részeinek mosására pedig vegyszeres mosást is lehet alkalmazni.

Fontos, hogy a mosás során sem a vegyszerekkel, sem az egyéb szennyezésekkel ne terheljük a környezetet.

A gondosan elvégzett tisztítási műveletek után már el lehet végezni a funkcionális szerkezeti részek ellenőrzését. Szemrevételezéssel ellenőrizhető a vázszerkezetek és a munkavégző elemek épsége.

A vázszerkezeteken, tartószerkezeteken található kisebb szilárdsági meghibásodások megfelelő minőségű hegesztésekkel, esetleges erősítésekkel, átlapolásokkal javíthatók.

Különösen fontos azonban a hegesztésre vonatkozó szilárdsági szabályok betartása, mivel minden hegesztési varrat okozhat az anyagminőségben, az anyagszerkezetben szilárdságcsökkenést, ezen túlmenően feszültséggyűjtő hely is kialakulhat.

Ellenőrizzük a munkaeszközök kopó alkatrészeinek – pl. kultivátorkapák, szerszámok, tárcsalevelek – a kopását.

Amelyik eszközön túlzott kopás látható, és van rá lehetőség, fordítsuk meg.

Amennyiben erre nincs lehetőség vagy a munkaeszköz túlzottan elhasználódott, cseréljük!

A forgó munkavégző eszközök csapágyazását is le kell ellenőrizni, és a zsírzási helyeket kézi vagy nagynyomású zsírzóberendezéssel le kell zsírozni.

Fontos, hogy a kenési helyek zsírzását mindig a kezelési utasításban megadott időszakokban és a meghatározott időintervallumban, pontosan végezzük el.

Ellenőrizzük a különböző állítómechanizmusok, rudazatok épségét, holtjátékát, amennyiben szükséges, el kell végezni az után-állítást.

Fontos a biztonsági berendezések, rugók előfeszítésének a beállítása, nyírócsavarok, csapszegek geometriai épségének, bevágódásának ellenőrzése.

A szükséges csere elvégzése esetén csak azonos geometriai méretű, illesztett felületű és az eredetivel megegyező szilárdsági paraméterű elem építhető be.

A szántóföldi növénytermesztésben használatos mezőgazdasági gépek még a kisebb gazdaságokban is az üzemen kívüli, így a téli időszakban is viszonylag nagy tárolóteret igényelnek. Ezért az egyszerűbb szerkezeti kialakítású gépek tárolása „gépudvarban”, a szabadban oldható csak meg.

Éppen ezért ezeknél a gépeknél gondoskodni kell a tárolás során a korrózióvédelemről.

Ezt a feladatot az üzemben lévő eszközökkel, például az egyes munkaeszközök zsírral történő bevonásával vagy – pl. kaszák – olajos keverékkel történő lefújásával lehet megoldani.

A sérült festési helyeket újra kell festeni, a festett felületeket pedig viaszos emulzióval lehet védeni. A szabad területen, a gépudvarban történő tárolás során a gépeket rendezetten, a közlekedési utak meghagyásával kell elhelyezni .

A gépeket lehetőleg fel kell bakolni, és a gumiabroncs légnyomását le kell csökkenteni.

A nagyobb értékű gépek tárolása fedett, nyitott színekben történik, kevés igazán nagy értékű leállított traktor vagy magajáró betakarítógép tárolása történik zárt színekben.

Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi időben a mezőgazdasági gépek és egyéb anyagok tárolására számos könnyen telepíthető és az üzemek igényeihez maximálisan igazítható könnyűszerkezetes, acélvázas, több szekcióból összeállítható zárt szín kapható a különböző szolgáltatók kínálatából.

Ezek a színek ívelt vagy egyéb oldalfallal és tetőszerkezettel különböző, akár 60 m fesztávolsággal, előszigetelt vagy hőszigetelés nélküli kivitelben, természetes megvilágítással készülnek.

Felszerelhetők különböző épületgépészeti elemekkel, füstelvezető és szellőztető rendszerrel, a csöpögést antikondenzációs rendszer akadályozza meg.

A nagy értékű magajárógépek tárolása során szintén alkalmazzuk az előzőekben említett, gumiabroncsokra vonatkozó tennivalókat!

Ezeknél a gépeknél érdemes az üzemanyagtartályt üzemanyaggal teljesen feltölteni, megakadályozva a páralecsapódást és az ebből adódó rozsdásodást, vagy célszerű az üzemanyagot teljesen leengedni.

A gépeket áramtalanítani szükséges, a savas akkumulátorokat pedig érdemes kiszerelni. Az elektrolit sűrűségét ellenőrizni, a mennyiséget pótolni kell, a töltöttséget szintén. A fagyálló folyadék mennyiségét és koncentrációját le kell ellenőrizni, utántölteni.

A nem fagyálló hűtővizet pedig le kell engedni, és a figyelmeztető feliratot ki kell tenni.

A betárolt magajáró betakarítógépeken a hajtásátvitelben sok szíj- és lánchajtás van.

Az ékszíjhajtásoknál a szíjfeszítőket fel kell lazítani, az ékszíjakat ki kell szerelni, és állapotukat szemrevételezéssel ellenőrizni kell. A kitöredezett, sérült futófelületű ékszíjakat cserélni kell.

Ezzel együtt a variátor és egyéb szíjtárcsák futófelületét is ellenőrizni kell.

A hevederes lánchajtások esetében is fel kell lazítani a láncfeszítőket. Meg kell győződni a láncfeszítők épségéről és a helyes beállítási lehetőségükről. A laza vagy túl feszes lánc a láncok és a lánckerekek idő előtti elhasználódásához vezet, ami komoly üzemzavarokat is okozhat.

A láncokat a tisztítás után feltétlenül olajozni kell. Fontos, hogy kerülni kell a növényi – napraforgó, repce – olajok használatát, mert ezekben a szennyező, poros növényi maradványok, anyagok beágyazódnak, és ezek is üzemzavarokat, akár eltömődéseket is okozhatnak.

A nagy értékű és sok elektromos berendezést tartalmazó traktoroknál, betakarítógépeknél a rágcsálók az elektromos vezetékben különösen nagy károkat tudnak okozni.

Ezért fokozottan kell ellenük védekezni, de ennek első lépcsője a növényi szármaradványok, magvak már korábban is taglalt eltávolítása. Ezen túl pedig különböző csapdák, például ragasztószalagos csalétkek vagy mérgek kihelyezése lehet a megoldás.

A tisztítási, ápolási munkák elvégzése után a gépudvarban vagy a nyitott, illetve zárt színekben a leállított és betárolt gépeken a következő időszakban lehetőség nyílik a karbantartási munkák kibővítésére, folytatására, és az ellenőrzés során tapasztalt hibák kijavítására, a sérült alkatrészek kicserélésére.

A karbantartási és kisebb javítási munkákat szinte valamennyi üzemeltető a saját szakműhelyében is el tudja végezni.

Egyeseknél még a nagyobb „fődarabcserés” javítások elvégzésére is megfelelő műszaki háttér, jól felszerelt szakműhely és szakembergárda, vagyis elegendő javítókapacitás áll rendelkezésre.

A mezőgazdasági gépek azonban a hatékony és folyamatos innováció következtében egyre tökéletesebb, de egyben bonyolultabb konstrukciókká váltak.

A mechanikusan működő szerkezeti részek, részegységek, Common Rail motorok, SCR- és AdBlue füstgáz-kibocsátási rendszerek, PowerShift vagy automataváltók, zárt magasnyomású hidraulika-rendszerek, szenzortechnológia, távvezérlés és GPS-alkalmazások miatt szükséges a számítógépes, szoftveres ellenőrzés és hibafeltárás.

Erre azonban a szervizszolgáltató cégek vannak felkészülve. Ezek a rendszerint gépforgalmazó és szolgáltató cégek a gyártókkal való közvetlen kapcsolat révén a karbantartást és javítást végző szakembereiket rendszeresen közvetlen gyári oktatásokon, tanfolyamokon képezik ki, illetve képezik tovább.

Ez azt jelenti, hogy ők rendelkeznek a legfrissebb gyári információkkal. Fontos, hogy a gyári kapcsolatok révén az alkatrészbeszerzésben is hatékony segítséget tudnak nyújtani.

A szoftveres, számítógépes ellenőrzést nevezhetjük prediktív karbantartásnak.

Ennek előnye, hogy megbontás nélkül mérhető fel a megfelelő szoftver segítségével az adott gép, traktor, arató-cséplő gép vagy egyéb mezőgazdasági gép állapota.

A szoftver alkalmazásával a fellépő hibákról pontos tájékoztatást kaphatunk. Ilyen ellenőrzési, monitorozási rendszereket és infrastrukturális hálózatot fejlesztettek ki a gyártók a saját gyártmányaikhoz.

Ezek a karbantartási, monitorozási megoldások a Claas, John Deere, Fendt, New Holland, Massey Ferguson stb. gyártmányokhoz rendelkezésre állnak.

Ezek az intelligens rendszerek azonban a prediktív karbantartáson túl biztosítják az üzemviteli és egyéb adatok elektronikus rögzítését és feldolgozását, azaz biztosítják a precíziós gazdálkodás elektronikai hátterét.

A mezőgazdasági gépek üzemeltetése során a különböző karbantartási eljárások, a gépek szezonon kívüli gondos tárolása közvetlenül is kedvezően befolyásolja a gépek élettartamát, ezzel együtt eszközeink gazdaságos üzemeltetésére is kihat.