Már évezredekkel ezelőtt is díszítették a nők és férfiak körmüket, nem csak a szépségért, hanem ezzel is jelezve társadalmi osztálybeli különbségüket.
A színes körmök legelsőként a babiloni férfiak viseltek i.e. 3200 körül, amikor szénnel festették be körmüket, mielőtt csatába indultak.
A kínaiak és az egyiptomiak i.e. 3000-ben már méhviaszt, természetes gumit, tojásfehérjét, zselatint és virágokat is használtak a köröm színezéséhez.
Ezzel szemben viszont Kínában i.e. 600-ban az alacsonyabb osztályrétegbe tartozókat halálra ítélték a színes körmök miatt, miközben a királyi echelonok előnyben részesítettek az aranyat, ezüstöt és a metált.
Egyiptomban hennát használtak, ezt bizonyítják a mumifikált fáraók. A henna használata nagy valószínűséggel Indiából terjedte a bronzkor idején, mielőtt a kínaiak kifejlesztették a különböző színeket, igaz csak korlátozott választékban.
Az igazi áttörés azonban mégis a 20. század autóiparának fejlődésének köszönhető. Az autóipar oldószeres bevonatban szuszpendált különböző színű pigmenteket használt, melynek a szárításához legalább egy órára volt szükség.
Majd néhány nap múlva a körömlakk le is töredezett.
Ezeket a kompozíciókat hagyományos körömlakknak nevezzük, melynek az összetevői az alábbiak:
- nitrocellulóz nevű filmképző polimer
- illékony szerves oldószerek
- lágyítók
- gyanták
- pigmentek
- sűrítőanyagok
- UV stabilizátorok
Napjainkban rutinszerűen alkalmazzák a hagyományos körömlakkot, melyet felvisznek az alaprétegre, majd ezt követően fedőréteggel fejezik be a hosszabb tartósság és ellenállóság növelése és a fényesebb felület elérése érdekében.
Az alapréteg célja, hogy javítsa a polírozás tapadását a körömfelülethez, és megakadályozza,
hogy pigmentjei megfessék a természetes körmöt.
Az 1960-as évek előtt a hagyományos körömlakkokat közvetlenül a csupasz körmökre vitték fel.
A nők nagyon kedvelték a számtalan színű körömlakkokat és azok divatos neveit, de szerettek volna azonnali hosszú és gyorsan száradó körmöket.
A termékfejlesztők ezeket az igényeket az új technológiák megjelenésével teljesítették.
Az egész 1954-ben kezdődött, amikor Dr. Fred Slack fogorvos eltörte a körmét, és fogászati anyagokkal javította ki.
Más cégek is felfigyeltek erre és továbbfejlesztették találmányát.
Így jutottunk el műkörmök vagy akril körömjavításhoz.
Az akril körömjavításokkal lehetővé vált azonnal hosszú körmök kialakítása és egyben megoldódott a hagyományos körömlakk töredezettségének problémája is, mivel az akril felület egyenletes összetételt biztosított, ami kiszámítható tapadást eredményezett.
A körömápolásban 1982-ben használták először az UV lámpát, mely James Giuliano nevéhez kötődik, aki bevezette a kemény géllakkokat.
Ezeket a nagy viszkozitású folyékony készítményeket üvegekben szállítják, a természetes körömre viszik fel és UV-fénynek kitéve edzik.
Kopásállóságuk miatt kemény géleknek nevezik őket, mert miután a réteg megszárad, az egyetlen módja annak, hogy eltávolítsuk őket, ha lecsiszoljuk.
1990-ben feltalálták az első UV fedőréteget is, melyet úgy alakítottak ki, hogy hatékonyan szárítsa meg a frissen felvitt hagyományos körömlakkot, három percig szükséges levegőn szárítani, majd további három-négy percig UV-fénynek tesszük ki.
A 21. századig a hagyományos körömlakk volt az egyetlen elérhető termék, amely színt adott az akrilnak, a gélnek és a természetes körmöknek.
Az első tartós polírozást 2007-ben vezették be. Ezek a termékek olyanok voltak, mint a hagyományos körömlakkok, viseletük olyan, mint a géllakk és a szokásos körömlakk-lemosóval vagy lecsiszolással távolítható el.
A tartós polírozás sárgulásmentes tulajdonsága egyedülállóan kiemelkedik a nitrocellulóz hiánya miatt.
A hagyományos körömlakkozással, amelyek szárítása 60 percet vagy többet is igénybe vehet,
ez a tartós polírozás mindössze öt perc alatt teljesen megszárad, és egy-két hétig tartós, valamelyest hasonlóképpen, mint egy a géllakk.
Más modern újítások is születtek, színes akrilok és az UV géllakkok a 2009-2010-es években jelentek meg és indultak el világhódító
útjukra.
A 2013-ban bevezetett hibridek lakkok napfényben is megkötnek, és mivel nagyobb arányban vannak benne polírozó komponensek, így könnyebben eltávolíthatók, mint a géllakkok.
A legújabb trend napjainkban, hogy robot lakozza a körmünket.
A robotmanikűr egyik érdekessége, hogy a mesterséges intelligencia és a 3D technológia segítségével
képes kiszámítani a felhasználó körmének méretét és alakját, így a hagyományos manikűrhöz hasonlóan precízen és szépen végzi a lakkozást.
A robotmanikűr előnye, hogy rendkívül gyors, kevesebb, mint 10 perc alatt képes kifesteni a körmöket.
A digitális művészeti piac még további fejlesztési lehetőséget rejt magában, hiszen jelenleg a robot nem képes még formázni és reszelni körmeinket.
Ellenben Várfői Dóra Kézápoló és Műkörömépítő szakember csodálatos munkája miatt egy rendkívül elismert „körmös”! Tekintsd meg munkáit az alábbi linkre kattintva
